Folytatódnak a problémák Magyarország vallásokról alkotott törvényeivel

25 11 2013

MAGYAR KIADÁS/HUNGARIAN EDITION

Prof. H. David Baer speaking at the European Leadership Conference of Universal Peace at UK Parliament, November 21, 2013.

Prof. H. David Baer speaking at the European Leadership Conference of Universal Peace at UK Parliament, November 21, 2013.

By prof. H. David Baer / Texas Lutheran University / Central-European Religious Freedom Institute

Universal Peace Federation Conference at UK Parliament
21-22 November 2013

MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ, DE BIZONYOS ÁLLATOK MÉG EGYENLŐBBEK
FOLYTATÓDNAK A PROBLÉMÁK MAGYARORSZÁG VALLÁSOKRÓL ALKOTOTT TÖRVÉNYEIVEL

Az elmúlt két év során komoly kutatásokat végeztem aziránt, hogy felbecsüljük Magyarország egyházi törvényének kihatásait a nyilvántartásból törölt, illetve nem bevett egyházakra. Ez a kutatás kérdőívezésből valamint kiterjedt terepmunkából állt, melyet Magyarországon folytatott hosszas látogatások során hajtottam végre. Ma ebben a rövid időben, melyet számomra kiszabtak, szeretném kiemelni az általam kulcsproblémáknak tekintett dolgokat Magyarország egyházi törvényével kapcsolatosan. Ezeket a problémákat kettő csoportba lehet osztani. Az első csoport magával az engedélyeztetési eljárással kapcsolatos, míg a második az egyházként el nem ismert vallási közösségek jogi státusával. Sorra ezeket a problémákat fogom taglalni, de hogy világosan tehessem ezt, először had ismertessem tömören az egyházakkal kapcsolatos törvény megalkotásának történetét.

Az egyházakkal kapcsolatos törvény hányatott törvényhozási története

„A lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogról, és az egyházak, vallási felekezetek és vallási közösségek jogi státusáról” szóló törvény első változatát a 2011. év C. törvényeként fogadta el az Országgyűlés. Az eredeti törvényjavaslatot a KDNP terjesztette be, amely a kormánykoalíció egyik pártja. Az eredeti törvényjavaslat 44 elismert egyházat sorolt fel, és tartalmazott egy procedúrát mellyel további vallási csoportok is megkaphatnák az egyházi elismerést egy bírósági eljárásban. Azonban kettő órával a végső szavazás előtt az eredetit egy teljesen különbözőre cserélték, melyet a kormányzó FIDESZ párt egy tagja terjesztett elő. Az új javaslat, melyet törvényként elfogadtak, az elismert egyházak számát 44-ről 14-re csökkentette, lefektette továbbá, hogy a jövőben bármely csoport egyházként történő elismerését kizárólag az Országgyűlés 2/3-os többségű szavazata engedélyezheti. Habár Magyarország Alkotmány Bírósága később megsemmisítette a 2011. Évi C. Törvényt eljárásbeli hiba miatt, a javaslat ikertestvérét benyújtották az Országgyűlésnek és 2011. Évi CCVI. törvényként 2012. január 1-én hatályba lépett.
Februárban az Országgyűlés kibővítette az elismert egyházak számát 14-ről 27-re, mely lista ekkorra tartalmazott kisebb keresztény és nem-nyugati vallási csoportokat. Ez még mindig kevesebb volt, mint az eredeti KDNP javaslatban szereplő elismert egyházak száma. Továbbá elfogadásakor a CCVI. Törvény megfosztott minden el nem ismert vallási csoportot addigi jogi státusától. Becslésem szerint akár 150 vallási csoport regisztrációját törölte el az a törvény.

A Magyar Alkotmánybíróság következetesen megsemmisített számos passzust a CCVI. törvényből azon az alapon, hogy az elismerési eljárás nem garantálta megfelelően a kellő eljáráshoz való jogot és nem biztosított jogorvoslati lehetőséget minden vallási közösség számára. A kormány erre azzal reagált, hogy korrigálta mind az Alkotmányt, azaz az Alapvető Törvénynek nevezett törvényt és a 2011. évi CCVI. törvényt. Habár ezen korrekciók némelyike javított a törvény egyes részein, mégis továbbra is az Országgyűlés végső döntési jogkörében hagyta az egyházak elfogadását. Ily módon hiányos a törvény a kellő eljáráshoz való jog és a jogorvoslati lehetőség tekintetében, melyet az alkotmánybíróság kifogásolt. E tekintetben, éppúgy mint sok más tekintetben, Magyarország egyházakkal kapcsolatos törvénye továbbra is rendkívül diszkriminatív marad.

Gondok az elismerési eljárással

Az AB kellő eljárással kapcsolatos aggályaira a kormány azzal válaszolt, hogy módosította Magyarország törvényeit, hogy azok explicit módon politikai döntésnek engedjék át annak elbírálását, mely vallási csoportokat ismernek el egyházként . A CCVI. törvény mára lefekteti, hogy az egyházi elismerés feltétele az, hogy a közjó érdekében az álammal való együttműködésre alkalmasnak kell lennie a vallási közösségeknek. Egy vallási közösség erre való alkalmasságát működési szabályzata, tagságának létszáma és korábbi tevékenységei határozzák meg. Ezek azonban homályos feltételek. A jelenleg elismert egyházak listája sok kis olyan egyházat tartalmaz, melyek csekély társadalmi jelenléttel bírnak, miközben kizár nagyobb, jelentős társadalmi jelenléttel bíró egyházakat. Minthogy a követelményrendszer homályos, ezzel jogi holtteret nyit, amelyben az Országgyűlés szabadon önkényesen és diszkriminatívan cselekedhet.

A kormány azzal válaszolt a jogorvoslati lehetőség hiányára kifejezett aggályokra, hogy belefoglalt a 2011. évi CCVI. törvénybe egy passzust, hogy folyamodhatnak az Alkotmánybírósághoz, amennyiben az Országgyűlés elutasítja kérelmüket. Azaz, egy visszautasított vallási közösség arra kérné az AB-t hogy az Országgyűlés egy konkrét döntését vizsgálja felül, amelyben az elutasítja az egyházi státusukat. Csakhogy, mivel mind az Alaptörvény, mind az egyházakkal kapcsolatos törvény lehetővé teszi az Országgyűlésnek, hogy politikai döntést hozzon arról, mely vallási csoportok alkalmasak az állammal való együttműködésre, ezért nehéz olyan szituációt elképzelni, melyben az AB valaha is elutasíthatná az Ogy. valamely döntését. Az Ogy-nek alkotmányos joga önkényes döntések törvénybeiktatása, akkor az AB nem tudja megsemmisíteni az Ogy. döntését az önkényesség okán. [...] A folytatás következik

ÖSSZEFOGLALÁS

A vallásszabadság jelenlegi helyzete Magyarországon a következőképpen foglalható össze. A vallási közösségek kétszintű besorolása Magyarországon diszkriminatívan funkcionál azáltal, hogy eltérő jogokat és védelmet biztosít a bevett egyházaknak és a vallási szervezeteknek. Mivel a vallási szervezetek kevesebb jogot és támogatást élveznek, ezért sebezhetőbbek az állami illetve bürokratikus hivatalok diszkriminatív intézkedéseivel szemben. Mivel az elismerés procedúra igencsak politikai alapú, ezért vallási csoportoktól megtagadták a hatékony jogorvoslati lehetőséget, melyet a bevett egyházak élveznek. Mint a disznók, akik George Orwell Állatfarmján uralkodtak, Magyarország új egyházakkal kapcsolatos törvényének szerzői meglehet azon álláspont hívei, miszerint : “Minden állat egyenlő, de bizonyos állatok még egyenlőbbek.”

About these ads

Actions

Information

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

Gravatar
WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Stop NSA Surveillance Learn More and Take Action Here

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.

Join 37 other followers

Powered by WordPress.com
%d bloggers like this: